Üdvözöljük
a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara honlapján!

A károsító helyzet változása Hajdú-Bihar Vármegyében az elmúlt évtizedben - Gálóczhi-Tömösváry Róbert (Agrárszaktanácsadó Bt.)


A károsító helyzet változása Hajdú-Bihar Vármegyében az elmúlt évtizedben

Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Hajdú-Bihar Vármegyei Megyei Területi szervezete által végzett károsító előrejelzési rendszer bemutatása.

Dalmi Izabella – Dávid István – Gálóczhi-Tömösváry Róbert (Agrárszaktanácsadó Bt.) – Siteri Sándor

Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Hajdú-Bihar Vármegyei Megyei Területi szervezete által végzett károsító előrejelzési rendszer bemutatása

 

Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Hajdú-Bihar Vármegyei Megyei Területi szervezete 2000-es évtől folyamatosan végzi a megyei károsító megfigyelést, előrejelzést. 

A károsító felvételezéseket, illetve a csapdázást heti rendszerességgel a megye több pontján áprilistól-októberig négy növényvédelmi szakember az előrejelzési módszertan szerint végzi.

A felvételezési adatok az elektronikus beküldést követően összegzésre, majd feldolgozásra kerülnek és minden kedden  a kamara központi honlapjára felkerülnek, ahol a termelők számára is elérhetővé válnak. 

 

Meteorológiai adatgyűjtés

 

2000 évek elején egy meteorlógiai állomás hálózat került kialakításra, mely a 2010 közepére teljesen elavult, működésképtelenné vált, a fejlesztésre központi forrás nem állt rendelkezésre. 2022 év végén a megyei szervezet saját forrásból egy Metos IMT 300 állomást vásárolt tesztelési célból. Az állomás azóta folyamatosan  és megbízhatóan működik, de központi források hiányában a fejlesztés megrekedt.

Fénycsapdás előrejelzés Hajdú-Bihar Vármegyében

A  fénycsapdázás szintén saját forrásból 2017 júniusában kezdődött Jermy féle fénycsapdákkal (2 db), melyet a kamara az eredeti tervrajzok alapján gyártatott le.

A csapdák Darvason és Szepesen, majd Debrecen-Józsán április 1-től október közepéig-végéig üzemelnek.

A csapdázás elsődleges célja a kukoricamoly rajzásának megfigyelése.

A csapda fogások további feldolgozása a Debreceni Egyetem  Mezőgazdaság,-Élelmiszertudományi és Élelmiszertudományi Kar Növényvédelmi Intézetében történik.

A fénycsapda első kihelyezési  helyén (2018)

Fénycsapda második helyszíne és a Metos csapda (2024)

A kukoricamoly csapdázásának a tapasztalatai Hajdú-Bihar Vármegyében

Megyénkben az elmúlt évtizedben megjelent a kukoricamoly harmadik nemzedéke

A kukoricamoly első betelepedő nemzedéke jelentéktelen mértékű, gyakorlatilag nem lehet ellene megfelelően időzíteni a védekezést.

A kukoricamoly második nemzedékének a rajzásdinamikáját az időjárás határozza meg, gyakran kiszámíthatatlan lefutású.

A második nemzedék rajzása az elmúlt évtizedbe elhúzódóvá vált, sokszor egybeolvad a harmadik nemzedék megjelenésével, mely ezért nehezen elkülöníthető.

A kukoricamoly harmadik nemzedékének a rajzása gyenge, növényvédelmi szempontól nem jelentős

 

A gyapottok bagolylepke rajzás alakulása Hajdú-Bihar Vármegyében

 

A gyapottok-bagolylepke áttelelő populációja megjelent megyénkben, egyelőre a populáció mérete nem nagy.

A gyapottok tömeges megjelenése továbbra is a déli országokból bevándorló populációtól függ, az első bevándorló nemzedék megjelenésének az időpontja egyre kiszámíthatatlanabbá  vált.

A gyapottok-bagolylepke továbbra is veszélyes kártevőnek minősül, mely elleni védekezés időzítésében a csapdázásnak egyre nagyobb jelentőséggel bír.

 

A repceszár és a nagy repceormányos Hajdú-Bihar Vármegyében

 

Az elmúlt években a szélsőségesen enyhe őszi időjárás hatására az ormányosbogarak betelepedése már október végén elkezdődött a táblákra, eddig őszi kopulációt, tojásrakást nem észleltünk.

Az enyhe tél végi időjárás hatására a repceormányosok párzása és tojásrakása az elmúlt évtizedben már február közepén elkezdődött (az ősszel betelepedett egyedek!!).

A tábla széleken elhelyezett sárgalapok, sárgatálak február közepétől egészen március közepéig-végig tömegesen fogtak imágókat, melyből egy elhúzódó betelepülésre következtetünk.

A repceormányosok elhúzódó betelepedése, tojásrakása miatt jelenleg a rendelkezésre álló növényvédő szerekkel nem lehet hatékonyan védekezni.

 

A mezei pocok populáció méretének alakulása, tapasztalatok Hajdú-Bihar Vármegyében

 

Megyénkben a mezei pocok a 2000 óta jelentős károkat okoz az őszi vetésű szántóföldi és a gyümölcs kultúrákban.

A mezei pocok populáció méretét, migrációját folyamatosan figyeljük, nyomon követjük és folyamatos tájékoztatást adunk annak változásáról.

A téli táplálékbőség illetve a rezervátor terület (pl.: zöldítés) növekedése miatt alacsony az áttelelő populáció  mortalitása.

Az elmúlt évtized enyhe téli időjárásának köszönhetően a zöld növényi táplálék a pockok számára egész évben elérhető, ezért a gradáció esetén a legnagyobb mennyiségben alkalmazott a klórfacinon hatóanyagú rodenticidek hatékonysága megkérdőjelezhető.

A száraz, hótakaró mentes, táplálékban „gazdag”  tél következtében a pocok populáció jó kondícióban telel át, ezért a tularémia járványos terjedése gyenge, lassú ezért a gradáció csak lassan omlik össze.

Három-négy (két) évente kialakul egy elhúzódó lassú felfutású gradáció, mely gyakran több hónapig is elhúzódik.

Az elkövetkező években a 2014 évhez hasonló mezei pocok gradáció kialakulása várható.

 

Invazív kártevők megjelenése Hajdú-Bihar Vármegyében

 

 

2013

ázsiai márványpoloska

(Halyomorpha halys)

Fotó: Eppo Global Database

2014

selyemfényű puszpángmoly

(Cydalima perspectalis)

Fotó: Eppo Global Database

2023

Fölközi-tengeri gyümölcslégy

(Ceratitis capitata)

Fotó: Eppo Global Database

 

Csak néhány már megyénkben tömegesen jelen lévő fajt említve, melyek hazai életmódja és tápnövényköre még nem teljesen tisztázott, ezért ezek folyamatos monitorozása a jövőben is kiemelt feladatunk.

 

Összegzés

 

A növényvédő állomások megszűnése órási űrt hagyott maga után az országos károsító előrejelzés terén, melyet a folyamatos  forrás és feladat átcsoportosítás miatt a növényvédelmi kamara sem tudott betölteni.

Az előrejelzés szerepe folyamatosan nő a növényvédelmi gyakorlatban, a fejlesztése elkerülhetetlen.

Az éghajlat változás hatására új károsítók jelennek meg, az őshonos károsítók életmódja jelentősen megváltozik.

A károsítók már nem olvassák a tankönyveket, ezért csak az előrejelzéssel tudjunk hatékonyan védekezni ellenük.

Elhangzott a Tiszántúli Növényvédelmi Fórum 2024. október 16.-ai űlésnapján.

 

Gálóczhi-Tömösváry Róbert

szaktanácsadó

Agrárszaktanácsadó Bt.

Sajtó megjelenések

.

Média megjelenések

Partner szervezetek