A károsító helyzet változása Hajdú-Bihar Vármegyében az elmúlt évtizedben
Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Hajdú-Bihar Vármegyei Megyei Területi szervezete által végzett károsító előrejelzési rendszer bemutatása.
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Hajdú-Bihar Vármegyei Megyei Területi szervezete 2000-es évtől folyamatosan végzi a megyei károsító megfigyelést, előrejelzést.
A károsító felvételezéseket, illetve a csapdázást heti rendszerességgel a megye több pontján áprilistól-októberig négy növényvédelmi szakember az előrejelzési módszertan szerint végzi.
A felvételezési adatok az elektronikus beküldést követően összegzésre, majd feldolgozásra kerülnek és minden kedden a kamara központi honlapjára felkerülnek, ahol a termelők számára is elérhetővé válnak.
Meteorológiai adatgyűjtés
2000 évek elején egy meteorlógiai állomás hálózat került kialakításra, mely a 2010 közepére teljesen elavult, működésképtelenné vált, a fejlesztésre központi forrás nem állt rendelkezésre. 2022 év végén a megyei szervezet saját forrásból egy Metos IMT 300 állomást vásárolt tesztelési célból. Az állomás azóta folyamatosan és megbízhatóan működik, de központi források hiányában a fejlesztés megrekedt.
Fénycsapdás előrejelzés Hajdú-Bihar Vármegyében
A fénycsapdázás szintén saját forrásból 2017 júniusában kezdődött Jermy féle fénycsapdákkal (2 db), melyet a kamara az eredeti tervrajzok alapján gyártatott le.
A csapdák Darvason és Szepesen, majd Debrecen-Józsán április 1-től október közepéig-végéig üzemelnek.
A csapdázás elsődleges célja a kukoricamoly rajzásának megfigyelése.
A csapda fogások további feldolgozása a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság,-Élelmiszertudományi és Élelmiszertudományi Kar Növényvédelmi Intézetében történik.
A fénycsapda első kihelyezési helyén (2018)
Fénycsapda második helyszíne és a Metos csapda (2024)
A kukoricamoly csapdázásának a tapasztalatai Hajdú-Bihar Vármegyében
Megyénkben az elmúlt évtizedben megjelent a kukoricamoly harmadik nemzedéke
A kukoricamoly első betelepedő nemzedéke jelentéktelen mértékű, gyakorlatilag nem lehet ellene megfelelően időzíteni a védekezést.
A kukoricamoly második nemzedékének a rajzásdinamikáját az időjárás határozza meg, gyakran kiszámíthatatlan lefutású.
A második nemzedék rajzása az elmúlt évtizedbe elhúzódóvá vált, sokszor egybeolvad a harmadik nemzedék megjelenésével, mely ezért nehezen elkülöníthető.
A kukoricamoly harmadik nemzedékének a rajzása gyenge, növényvédelmi szempontól nem jelentős
A gyapottok bagolylepke rajzás alakulása Hajdú-Bihar Vármegyében
A gyapottok-bagolylepke áttelelő populációja megjelent megyénkben, egyelőre a populáció mérete nem nagy.
A gyapottok tömeges megjelenése továbbra is a déli országokból bevándorló populációtól függ, az első bevándorló nemzedék megjelenésének az időpontja egyre kiszámíthatatlanabbá vált.
A gyapottok-bagolylepke továbbra is veszélyes kártevőnek minősül, mely elleni védekezés időzítésében a csapdázásnak egyre nagyobb jelentőséggel bír.
A repceszár és a nagy repceormányos Hajdú-Bihar Vármegyében
Az elmúlt években a szélsőségesen enyhe őszi időjárás hatására az ormányosbogarak betelepedése már október végén elkezdődött a táblákra, eddig őszi kopulációt, tojásrakást nem észleltünk.
Az enyhe tél végi időjárás hatására a repceormányosok párzása és tojásrakása az elmúlt évtizedben már február közepén elkezdődött (az ősszel betelepedett egyedek!!).
A tábla széleken elhelyezett sárgalapok, sárgatálak február közepétől egészen március közepéig-végig tömegesen fogtak imágókat, melyből egy elhúzódó betelepülésre következtetünk.
A repceormányosok elhúzódó betelepedése, tojásrakása miatt jelenleg a rendelkezésre álló növényvédő szerekkel nem lehet hatékonyan védekezni.
A mezei pocok populáció méretének alakulása, tapasztalatok Hajdú-Bihar Vármegyében
Megyénkben a mezei pocok a 2000 óta jelentős károkat okoz az őszi vetésű szántóföldi és a gyümölcs kultúrákban.
A mezei pocok populáció méretét, migrációját folyamatosan figyeljük, nyomon követjük és folyamatos tájékoztatást adunk annak változásáról.
A téli táplálékbőség illetve a rezervátor terület (pl.: zöldítés) növekedése miatt alacsony az áttelelő populáció mortalitása.
Az elmúlt évtized enyhe téli időjárásának köszönhetően a zöld növényi táplálék a pockok számára egész évben elérhető, ezért a gradáció esetén a legnagyobb mennyiségben alkalmazott a klórfacinon hatóanyagú rodenticidek hatékonysága megkérdőjelezhető.
A száraz, hótakaró mentes, táplálékban „gazdag” tél következtében a pocok populáció jó kondícióban telel át, ezért a tularémia járványos terjedése gyenge, lassú ezért a gradáció csak lassan omlik össze.
Három-négy (két) évente kialakul egy elhúzódó lassú felfutású gradáció, mely gyakran több hónapig is elhúzódik.
Az elkövetkező években a 2014 évhez hasonló mezei pocok gradáció kialakulása várható.
Invazív kártevők megjelenése Hajdú-Bihar Vármegyében
|
||
2013 ázsiai márványpoloska (Halyomorpha halys) Fotó: Eppo Global Database |
2014 selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis) |
2023 Fölközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata) Fotó: Eppo Global Database |
Összegzés
A növényvédő állomások megszűnése órási űrt hagyott maga után az országos károsító előrejelzés terén, melyet a folyamatos forrás és feladat átcsoportosítás miatt a növényvédelmi kamara sem tudott betölteni.
Az előrejelzés szerepe folyamatosan nő a növényvédelmi gyakorlatban, a fejlesztése elkerülhetetlen.
Az éghajlat változás hatására új károsítók jelennek meg, az őshonos károsítók életmódja jelentősen megváltozik.
A károsítók már nem olvassák a tankönyveket, ezért csak az előrejelzéssel tudjunk hatékonyan védekezni ellenük.
Elhangzott a Tiszántúli Növényvédelmi Fórum 2024. október 16.-ai űlésnapján.
Gálóczhi-Tömösváry Róbert
szaktanácsadó
Agrárszaktanácsadó Bt.
.