2020 a növényegészségügy nemzetközi éve
Az ENSZ 2018-ban ezt az évet a Növényegészségügy Nemzetközi Évének nyilvánította. Többek között így szeretnék felhívni a figyelmet a világ lakosságát érintő élelmiszerhiány valós okaira. Becslések szerint a világban előállított élelmiszerek 40 %-a semmisül meg az őket megtámadó kórokozók és kártevők miatt. Ezzel párhuzamosan az Európai Unióban az utóbbi néhány esztendőben számos növényvédő szer hatóanyag került tiltólistára, számos olyan, ami a világ más országaiban jelenleg is kiterjedten alkalmaznak. Ha a jelenlegi tendencia ilyen ütemben folytatódik a továbbiakban is, az már veszélyezteti a hatékony és gazdaságos védelmét a termesztett növénykultúráknak. A mai kor növényvédelmét ellátó növényorvosnak a kémiai növényvédelmen túlmenően az agrotechnika számos, más elemét is harcba kell hívnia az egészséges élelmiszer előállítás érdekében. Ehhez a folyamatos harchoz naprakész ismeretekkel rendelkező növényorvosokra van szükség, akik fel vannak vértezve mindazon elméleti növényélettani, talajtani, földműveléstani, fajta és növényrezisztencia ismeretekkel, melyek jól kiegészítik a védekezésből kiesett kemikáliákat. Elő kell venni és feleleveníteni nagy elődeink által kidolgozott agrotechnikai módszereket, azokat szervesen ötvözni kell a korszerű ismeretekkel. A mai növényorvoslás nem csupán a kémiai növényvédelemre szorítkozik, hanem igyekszik a kemikáliák használatát a szükséges minimális szintre csökkenteni a gazdaságosság és az egészséges, növényvédő szer maradékoktól mentes élelmiszerek előállítása érdekében. Ezen eljárások hatékonyságát bizonyítja, hogy a hazai előállítású növényi termékek, legyen az élelmiszer vagy állati takarmány, általában elenyésző a növényvédő szer maradékkal szennyezett. Időnként sajnos, főként a téli időszakban felbukkan ugyan import eredetű zöldségféle, mely az EU-ban már tiltott hatóanyagot tartalmaz, de a NÉBIH ellenőrzések rostáján általában fenn is akad szerencsére. Ezen piaci vizsgálatok fokozása erősítené az élelmiszer biztonság érzetét a fogyasztók körében.
A globális kereskedelem és túrizmus fokozódása, a klímaváltozás ilyen irányú hatása miatt növekvő mértékű az újabb és újabb idegenhonos gyomnövények, kórokozók és kártevők betelepedése az országba. Mindez újabb növényvédelmi eljárások kidolgozását, valamint hatósági rendszabályok bevezetését teszik szükségessé. Ezért fontos a nemrég bevezetett növény egészségügyi karantén rendszabályok hatékony működtetésének a biztosítása. A korábbi negatív tapasztalatok alapján, már akár egy fertőzött gyümölccsel is bejuthat olyan károsító az országba, mely néhány év alatt képes elfertőzni az egész országot, és ezzel számokban nehezen kifejezhető károkat okozni a növénytermesztésben. Ezért nem biztos, hogy elegendő korlátozás az utasforgalomban jelenleg érvényes öt kilogrammos felső súlyhatár. Példaként említhető számos állam, ahol ilyen szempontból zéró a tolerancia határ.
Használjuk ki, hogy 2020 az élelmiszer biztonság nemzetközi éve, bizonyítsuk be, hogy mekkora szükség van a növényorvoslásra az egészséges élelmiszer előállítás érdekében.
Dr. Aponyi Lajos
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
.
