„A növényvédelem jövője a permetező drón!” „Néhány év múlva már csak drónok fogják kijuttatni a növényvédő szereket”. „A drónos permetezés során nincs taposási kár, szemben a földi kijuttatással”. „A drónos kijuttatás során fele mennyiségű növényvédő szer is elegendő”.
…és még lehetne sorolni a hangzatos kijelentéseket, amelyekkel a drónos növényvédelmet reklámozzák. Érthető ez a komoly marketing, mint minden újdonságot, a drónos növényvédelmet is be kell vezetni, azt pedig csak pozitív kommunikációval lehet!
Noha mindegyik fenti kijelentésnek megvan a maga valóságtartalma, az igazság mindig valahol a szélsőségek között leledzik. Ezzel a cikkel belenyúlok a hangyabolyba, lesznek heves reakciók, ezt előre tudom. De nem is a népszerűség hajszolása a célom!
A növényvédelmi kijuttatástechnika megítélésének alapja a szóráskép. Minél egyenletesebben tudjuk kipermetezni a növényvédő szert, és minél jobb fedettséget tudunk elérni, annál inkább megközelíti az alkalmazott növényvédő szer hatékonysága az elméletileg lehetséges hatékonyságot. Megfordítva a gondolatot: egy jó növényvédő szer rossz kijuttatással soha nem fog megfelelően működni.
- A szórásképet a keresztirányú szórásegyenlőtlenséggel jellemezzük. Szántóföldi permetező esetében az egyes szórófejek által időegység alatt szállított permetlé mennyiségének összehasonlítása mutatja meg, mennyire egyenletes a szóráskép. Drónok esetében ez nyilvánvalóan nem adna valós képet, ott a kezelt területre kihelyezett vízérzékeny lapokkal végzik a mérést.
Szántóföldi permetező gép esetében a keresztirányú szórásegyenlőtlenség értékének 10 %-on belül kell maradni, különben a gép munkáját nem tartjuk elfogadhatónak. Repülőgépek és helikopterek esetében ez az érték 40-50 % körül mozog! A permetező drónok pedig e tekintetben is a hagyományos légi járművekhez állnak közelebb, a keresztirányú szórásegyenlőtlenség mértéke valamivel kedvezőbb képet mutatva 30%, rosszabb esetben 40 % körül mozog. Ez nem azt jelenti, hogy növényvédő szer kijuttatásra nem alkalmasak, hanem azt, hogy - hasonlóan a hagyományos mezőgazdasági légijárművekhez – meg kell találni az alkalmazásuk megfelelő helyét és idejét. Ilyen lehet például:
- felázott talajú tábla. Egy nagy eső után, vagy már lehúzódott belvizes folt esetében nincs más lehetőség, mint a légi növényvédelem – drón vagy zárt kabinú légijármű. Figyelem: nyílt vízfelületre növényvédő szert kijuttatni nem csak tilos, de értelmetlen is! Belvizes foltot csak a víz elfolyását vagy elszivárgását követően lehet kezelni! Gyakran lehet belvizes foltok kezelésére irányuló hirdetéssel találkozni, ez egy nagyon rossz és káros megközelítés!!!
- meredek lejtő: Ahol biztonságosan már nem tud munkát végezni a földi gép, ott a légi növényvédelemnek helye van, ezt nem is kell indokolni!
- speciális kezelések, pl. gyümölcsös lombkorona felső része. Egyes kártevők (pl. dióburok fúrólégy) ellen van olyan engedélyezett technológia, ahol a táblában pontszerűen, és csak a lombkorona felső részét kell kezelni. Erre legalkalmasabb eszköz a permetező drón.
- magas növényállomány. A hidas traktor sok esetben kiváló megoldást jelent, de pl. repce állományszárítás során már ez nem egyértelmű, ugyanígy napraforgó esetében is: ha kicsit is hullámos a talajfelszín, a nagy szórókeret végének akkora kilengése van, hogy leveri a tányérokat, komoly kárt tud okozni.
- külön kell megemlíteni az erdészeti felhasználást, ami szintén jelentős méretekben folyik máris
Ezek persze csak kiragadott példák, ennél sokkal több területen van létjogosultsága a légi növényvédelemnek, ideértve természetesen a drónos növényvédelmet is!
A drónos növényvédelmi szolgáltatók hirdetései azonban nem ragadnak le ennyinél! Változatos, hangzatos, már-már magasztos kijelentésekkel népszerűsítik magukat és munkájukat, erről a későbbiekben részletesen fogunk foglalkozni. Most csak annyit, hogy néha találkozni némi túlzással…!
Mindent egybevetve: a permetező drón jó alternatíva bizonyos helyzetekben, és a felhasználási lehetőségek csak nőni fognak. De mindig érdemes és szükséges összehasonlítani a rendelkezésre álló lehetőségeket, és a leginkább megfelelőt választani!
Szerző: Jordán László szakértő, Légtér.hu
(forrás: NAK)
