header


 

 

Július végi országos parlagfű helyzetkép

 

 

Július hónap végén egy tartós anticiklon hatására meleg, gyors lefolyású helyi zivatarokkal tarkított időjárás volt a jellemző. A szórványosan hulló, néhol jelentős mennyiségű csapadékmennyiség ellenére az ország több pontján aszályos területek alakultak ki.

 

                                                 

                                                                                                                 forrás: https://www.met.hu

 

Jelentős csapadékhiánnyal küszködnek Győr, Székesfehérvár, Budapest és Nyíregyháza valamint Debrecen térségében.

 

                                                    

                                                                                                                   forrás: https://www.met.hu

 

Az aszályos területek kivételével még mindig magas a zöld tömeg aránya, amit a műholdas vegetációs index felvétel is megerősít. A szántóföldi kultúrák továbbra is - az aszályos területek kivételével – vízzel telítettek élénk zöldek jó gyomelnyomó képességgel bírnak, ezért még jól kordában tartják a sorok között megbúvó parlagfüvet.

 

                                                    

                                                                                                               forrás: https://www.met.hu

 

Július elejei parlagfű helyzetkép:

 

A nyugat-dunántúli régióban  július végén a helyenként jelentős csapadékhiány ellenére a kukorica és a napraforgó állományok jól fejlettek, zártak ezért a parlagfű a továbbra is csak a táblaszéleken tudott megerősödni, ezért a területek döntő többségében csak gyenge (˂10% felületi borítottság) parlagfű fertőzöttség figyelhető meg

 Győr-Moson-Sopron megyében a védekezésekkel kapcsolatban általánosan elmondható, hogy a gazdálkodók most már odafigyelnek a problémára. A tarlóápolások is általánosságban megfelelő ütemben és gyakorisággal zajlanak, itt a fő problémát a kisparcellák jelentik, mivel azok tulajdonosai nem rendelkeznek minden esetben talajművelő eszközökkel, ezért sokszor kényszerből hetekig várnak a szolgáltatóra. Sok gazdálkodó választja a vegyszeres tarlókezelést, vélhetően a hosszú távú gyommentesen tartás céljából. Általános, hogy a táblaszéleken a gyom-, így a parlagfű-fertőzöttség sokszorosa az általános gyomborítottságnak. Sok termelő írtja már tudatosan a területein a parlagfüvet, ezzel együtt az egyéb allergén gyomokat is. Azért vannak még olyan kevésbé szem előtt lévő területek, ahova csak ritkábban jutnak el a kaszák és a tárcsák, grúberek. A határban található mellékutaknak sincs sok esetben gazdája, mindenki csak használja, de karbantartani, kaszálni nem akarja, ezért itt a parlagfű burjánzik. Az erdőbirtokossággal ugyanez az eset. A fő és mellékutak mentén egy alkalommal történt kaszálás, ezért jelenleg már kapitális példányok is találhatók a sózási sávon kívüli területeken, ez részben a csapadékosabb időjárásnak is köszönhető. A kerékpárutak mentén már jobb a helyzet mivel ott már második alkalommal is megtörtént a kaszálás. Próbálnak haladni az utak mentén is, de vélhetően a szabadságidőszak van az útkezelőknél is. A belterületi építési telkek, főleg lakóparkok, ipari parkok esetében nagyon elhanyagolt területekkel is lehet találkozni, elég sok esetben az odaszállított, dózerolt földkupacok is parlagfűvel fertőzöttek. A vízügyi területeken is van még némi hiányosság a Hansági részeken a töltések oldalán a kevésbé a frekventált, nehezebben járható helyeken előfordul, hogy a foltokban a gyom eljut a virágzásig. Továbbra is figyelmet érdemelnek a zártkertek is mivel ezeknek csak a felét művelik, de az a tapasztalat, hogy a nem művelt telkeken is lekaszálják a parlagfüvet.

Zala megyében is kedvező a helyzet a napraforgóban és a kukoricában mivel a területek nagy részén csak gyenge parlagfű fertőzöttség tapasztalható. A megyében a még nem kezelt tarlók okozzák a legtöbb problémát de ezen területek száma is napról napra csökken. Az útszélek itt is jellemzően közepesen néhol erősen fertőzöttek parlagfűvel.

                                 

                                           Erősen gyomosodó parlagfüves tarló Zalában                     fotó: Kálmán István

 

                                  

                                      Parlagfüves dűlőutak Győr-Moson-Sopron megyében      fotó:Horváth Józsefné Zsuzsanna

 

                                 

                                   A táblaszélek gyomosodása Győr-Moson-Sopron megyében      fotó:Horváth Józsefné Zsuzsanna

 

A dél-dunántúli régióban, Baranya megyében a napraforgó és szója kultúrában jellemzően közepes mértékű (˂10-30% felületi borítottság) a parlagfű fertőzés. A kukorica területek fertőzöttsége is nőtt az utóbbi időszakban, az állományok közel felében közepes mértékűre nőtt a fertőzöttség. A szójában sziklevelestől a virágzó fejlettségű parlagfűig minden fejlettségi állapot megtalálható. Az parlagfű állományok jellemzően generatív fázisban vannak, de emellett a tarlókon az esőzések miatt tömeges kelés is megfigyelhető. A gazdák a folyamatosan művelik a tarlókat, sokan a zöldtrágya keveréket is elvetették a támogatás miatt, amiben jó eséllyel megjelenhet a parlagfű, de ebben védekezni már nem tudnak – két tűz közzé kerülnek. A közterületeken folyamatosan folynak a kaszálások melyeket követően intenzív oldalhajtás képződés tapasztalható.

 

A közép-dunántúli régióból Veszprém megyékben döntően gyenge parlagfű fertőzöttség a jellemző a kukorica és napraforgó kultúrákban. Az elmúlt hetek esőzései miatt a tarlókon a védekezés lassabban, erőltetve halad. A szárazabbra forduló idő miatt munkák egyre ütemesebben haladnak, ahol indokolt ismételt mechanikai vagy esetenként vegyszeres irtásokat végeznek. A ruderális területeken alacsony fertőzöttségi szinten mindenütt megtalálható a parlagfű.

 

                          

                             Újra parlagfüvesedő kaszált útszélek Veszprém megyében           fotó: Böröczky Károly

 

Az észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében továbbra is alacsony parlagfű fertőzöttséget tapasztaltak a kukorica és a napraforgó kultúrákban, a parlagfű jellemzően a táblák szélén található meg A virágzó parlagfüvek is a művelt területeken kisebb arányban fordulnak elő, mint a ruderáliákon. A tarlók parlagfű fertőzöttsége a folyamatos tarlóápolási munkák miatt jellemzően alacsony. A ruderális területek fertőzöttsége erős, amelynek a rendezetlen tulajdoni viszony a leggyakoribb oka. A közutak kezelői az első kaszálást már elvégezték, a második még várat magára.

A Hajdú-Bihar megye déli csapadékosabb területein a kukorica és a napraforgó állományok továbbra is jó gyomelnyomó képességgel rendelkeznek, ezért a parlagfű csak a tábla széleken tudott megjelenni, megerősödni. A megye északi részén, a gyengébb talajokon a csapadékhiánytól szenvedő napraforgó és kukorica állományokban a táblán belül több helyen is megjelent a parlagfű. A tábla széleken 30-70 cm magasságú virágbimbós és virágzó növények egyaránt megtalálhatók. A virágbimbós növények hozzávetőlegesen 50%-ban a virágzó növények 15-20 % körül fordulnak elő. A hónap közepét követően lehullott csapadék hatására a tarlókon a parlagfű gyors és intenzív fejlődésnek indult. A tarlókon a parlagfű 6-8 illetve 8-12 leveles virágbimbós továbbá a betakarítás során lekaszált hajtás végű 10-16 leveles oldalhajtásos formában található meg. A virágbimbós növények aránya nagyon változó a betakarítást követően nehezen megítélhető, hozzávetőlegesen 25-30 % körül alakul. Kedvező időjárás miatt a tarlók tárcsázása folyamatosan történik. Az ültetvényekben a parlagfű 6-8 leveles fejlettségtől a virágzó növényig több fejlettségi állapotban megtalálható. A parlagfű a ruderálián az útszéleken szintén több fejlettségi állapotban fordul elő, a kaszált területeken a csapadék hatására intenzív oldalhajtás és a hajtásvégeken virágbimbó képződés figyelhető meg. A közutak mentén itt is elvégezték a kaszálásokat jellemzően egyszer a frekventáltabb területeken kétszer is. Az útpadkákon néhol az árkokban is kaszáltak, de még így is maradtak 1-2 m széles több száz méter hosszú kimaradt parlagfüves sávok. Belterületen sem jobb a helyzet-e tekintetben mivel itt is vannak vitatott tulajdonú kaszálatlan sávok, foltok.

                               

                                      A közutakon végzett egyszeri (értelmetlen) kaszálás Hajdú-Biharban       fotó:Nagy László

 

Az észak-magyarországi régióban, Heves megyében a napraforgó területek döntő többsége gyengén (˂10% felületi borítottság) fertőzött. A szőlő területek 95%-a továbbra is csak gyengén fertőzött parlagfűvel. A tarlók fertőzöttsége néhány kivételtől eltekintve gyengének mondható. A ruderális területek fertőzöttsége pedig jellemzően gyenge-közepes (˂10-30% felületi borítottság) mértékű. A kultúrnövényes területeken sziklevelestől a virágzó parlagfűig minden megtalálható. A többi megyéhez hasonlóan a nem művelt területeken a virágzó növények aránya jelentős.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a napraforgó területek parlagfű fertőzöttsége szintén alacsony, a parlagfű jellemzően a tábla széleken található meg. A gabona tarlók fertőzöttsége az esetek felében közepes (˂10-30% felületi borítottság) és közel 40%-ban erős (˃30% felületi borítottság). A nem művelt területek fele is erősen fertőzött parlagfűvel.

 

Az Országos Közegészségügyi Intézet Közegészségügyi Igazgatóság Levegőhigiénés és Aerobiológiai Osztály elektronikus felületén adott tájékoztatása lapján:

 

Több napon keresztül közepes koncentrációban mértek parlagfű pollent a Budapesti, Győri, Szegedi, Miskolci és Pécsi mérőállomásokon.

 

Eddig a kegyes volt az időjárás a pollen szempontjából, mivel a helyi záporok-zivatarok jelentősen csökkentették a levegőben levő pollenek mennyiségét. Viszont nem kedvezett az idő a kaszálásos védekezésnek mivel a csapadékos meleg időben a parlagfű a kaszálást követően heteken belül regenerálódott, oldalhajtásokat és azon virágokat hozott. Továbbra is a ruderális területek jelentik a legnagyobb problémát mivel a vitatott tulajdonviszonyú területeken továbbra is elmarad a védekezés. Sajnos az erdő telepítések továbbra is erősen fertőzöttek itt a fertőzöttség mértéke és a védekezések elvégzése nehezen követhető.

 

Mivel az elkövetkezendő időszak időjárása az előrejelzések alapján kedvez a parlagfű virágzásának ezért a lakott területeken és azok közelében levő fejlett, virágzó vagy virágzás közeli állapotban levő parlagfű elleni védekezésre kell hangsúlyt fektetni.

Továbbá figyelmet kell fordítani a táblaszélek és a dűlőutak kezelésére is mivel itt még van lehetőségünk a védekezés elvégzésére.

 

A továbbra is kaszálások szakszerű, rendszeres elvégzése a legfontosabb feladat, mivel a parlagfű gyors regenerálódása, miatt hatástalan védekezésnek bizonyulhat.

 

Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

 

2018.07.31


Sajtó megjelenések



.



További média megjelenések



Videó galéria



Partner szervezetek