header


 

 

A 2017. év parlagfű helyzetének tapasztalatai, összefoglalása.

 

A parlagfű elleni védekezés sikerességét a társadalmi szervezetek, de a szakma is az ANTSZ által mért pollenkoncentráció értékek alapján ítélik meg. Tesszük ezt azért, mert jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan felmérés, adat, amely az ország tényleges parlagfű fertőzöttségének a mértékét, az érintett terület nagyságot vagy éppen a fertőzöttség ágazati megoszlását számszerűsítené. A parlagfű szántóföldi elterjedésének, borítottságának a mértékétől jelenleg a 2007/2008. évben végzett 5. országos gyomfelvételezés adatai állnak rendelkezésünkre, amely szerint a parlagfű a szántóföldi kapás kultúrákban a legnagyobb borítottsággal rendelkező magról kelő kétszikű gyom. Ezt a vezető szerepét valószínűleg az erdészeti, az építési, az ipari létesítmények, valamint a közlekedési útvonalak, villany és gázvezetékek stb. nyomvonalán is tartja, de erről jelenleg nincs hiteles adat. Ezért is nagyon fontos a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara által idén kezdeményezett a tenyészidőszakra kiterjedő parlagfű fenológia és borítottság felmérés, amelynek célja a mezőgazdasági területek parlagfű fertőzöttségének nyomon követése, és a problémák feltárása.

 

2017 parlagfű fertőzöttségének értékelése során fontos megemlíteni, hogy célszerű különválasztani a mezőgazdasági és az egyéb területen végzett védekezések hatékonyságának értékelését. Az ANTSZ által közölt pollenkoncentráció értékek alakulása nem alkalmas a védekezések hatékonyságának megítélésére. A védekezések sikeressége a kultúrák fertőzöttségének mértékében, a fertőzött terület nagyságában mérhető. A parlagfű általánosan elterjedt szél megporzású gyomnövény, pollenkoncentrációjának mértéke elsősorban a növény virágzásának mértékétől, a csapadékos napok számától, a szél irányától és erősségtől függ.

 

Az idei év enyhe tavaszi időjárása miatt a parlagfű kelése már április elején megfigyelhető volt. A hőmérséklet tekintetében a márciusi középhőmérséklet magasabb volt a sokévi átlagnál, míg az április és a május nem tért el jelentősen attól. A parlagfű kelése szempontjából meghatározó áprilisi csapadék átlagosnak mondható volt, míg a májusi jelentősen elmaradt a sokévi átlagtól. A korai és enyhe tavasz nem csak a parlagfű korai kelésének kedvezett, hanem a tavaszi talajmunkáknak is. A megfelelően elvégzett talajmunkák során sok parlagfű csíranövény elpusztult.

 

Napraforgóban a parlagfű korai megjelenése csak néhány „gazdálkodó” körében okozott problémát, elsősorban azoknál, akik naptár szerint végezték a posztemergens kezeléseket, ugyanis ezek hatékonysága a parlagfű fejlettsége miatt jelentősen csökkent. Összességében a jól időzített posztemergens gyomirtások hatékonysága megfelelő volt, amit az állományok gyors fejlődése is elősegített. A napraforgó parlagfű fertőzöttsége az előző évekhez képest kedvezőbben alakult. Ezt elősegítette az is, hogy az időjárás a szár- és levélfoltosságot okozó betegségek fertőzései számára nem volt kedvező, ezért a napraforgó állományok a tenyészidő végéig meg tudták őrizni a gyomelnyomó képességüket. Sajnos a gyenge termőképességű, jellemzően homoktalajokon, az alacsony tőszám és a fejletlen növényállomány, valamint a júliusi hőhullám okozta kényszerérés miatt továbbra is előfordultak erősen fertőzött táblák.

 

A kukorica szempontjából is kedvezően indult a parlagfű elleni védekezés, mivel a gyomirtások jól sikerültek, és az állományok jól fejlődtek. A július végi hőhullám a gyengébb vízgazdálkodású termőhelyeken a kukoricát is megviselte, aminek következtében az eddig megbúvó parlagfüvek fényhez jutottak, erőre kaptak, megerősödtek, ezért már a sorokban is feltűntek. A jobb termőhelyen lévő kukoricatáblák döntő többségénél a tábla széleknél nem tudott beljebb férkőzni a parlagfű.

 

A gabonaterületek az idei évben is egészen más megközelítést kívántak a parlagfű szempontjából, ugyanis a tenyészidőben az állományok látensen mentesek voltak, de a tarlók röviddel a betakarítás után kizöldültek. Több megyében is tapasztaltuk, hogy az egyik legfontosabb agrotechnikai eljárást a tarlóhántást megkésve alkalmazták vagy szakszerűtlenül végezték el. A legtipikusabb hiba a megkésett, erősen gyomos tarlón végzett egyszeri tárcsázásos talajművelés volt, ami sem a gyomirtásra sem a szármaradványok bedolgozására nem volt alkalmas, sőt a megtépázott parlagfüveket további oldalhajtások képzésére serkentette. Idén a napraforgóban a betakarítást követően a levágott csúcsú parlagfüvek a tarlón szintén oldalhajtásokat, virágokat fejlesztettek. A gabona tarlókhoz hasonlóan ez a parlagfű „magtermesztés” is elkerülhető lett volna időben elvégzett szárzúzással és azt követő talajműveléssel.

 

A legtöbb megyében az erdőtelepítések többsége parlagfűvel erősen fertőzött volt. Az a tapasztalat, hogy vágott, illetve telepített területeken sokszor nehéz megközelíthetőségükből, művelhetőségükből adódóan elmaradnak a parlagfű elleni védekezések. Az esetek többségében a védekezések elmaradásának az oka továbbra is az osztatlan közös tulajdoni formából adódó bizonytalan tulajdonosi, felelősségviselői szemlélet volt.

 

A nem művelt területeken, útszéleken, dűlőutakon, elhanyagolt közterületeken folyó parlagfű elleni védekezések mellett szintén nem lehet szó nélkül elmenni. Július elején a jogszabályi kötelezettség és a média nyomására a közterületeken, az utak mentén megindulnak a védekezések, ami többnyire kaszálást jelent. Sajnos a kaszálások sokszor nem érik el a kívánt eredményt, mivel azokat sietősen, nagy tarlómagassággal végzik, aminek hatására a parlagfű egy hét múlva az oldalhajtásokon ismét virágokat hoz. Így történt ez idén is, és mivel a kaszálási forduló a területek nagyságából adóadóan több hetet is igénybe vett, ezek a védekezések gyakorlatig hatástalanok voltak.

 

Összefoglalva az év parlagfű elleni védekezésének a tapasztalatit elmondható, hogy az áprilisi, májusi időjárás szántóföldön kedvezett a védekezésnek. A szántóföldi kultúrákban a hatékony védekezés kulcsa a sikeres gyomirtás mellett az állományok gyomelnyomó képességének, zártságának a fenntartása, ami idén szintén sikeres volt. Az idei év a napraforgónak kedvezett ebből a szempontból mivel a gombabetegségeket a júliusi forróság visszavetette, ugyanakkor pont ez tette tönkre a gyenge, rossz vízgazdálkodású talajokon a napraforgó és kukorica állományokat, ezért ott viszont a parlagfű jelentősen teret tudott nyerni. A gyenge termőhelyeken a sikeres tavaszi gyomirtás önmagában nem volt elegendő a parlagfű mentesség fenntartására a tenyészidőszak alatt, mert ezeken a termőhelyeken az állományok borításának a forró júliusi idő véget vetett. A nem művelt területeken, útszéleken, dűlőutakon, elhanyagolt közterületeken végzett védekezések kifogásolható minősége a legfontosabb probléma volt. Az a kívánalom, hogy az allergiások problémáját a parlagfű kiirtásával oldjuk meg sajnos meglehetősen megkésett gondolat, mivel a parlagfű az utóbbi húsz évben oly mértékben felszaporodott, hogy ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen. A védekezések mégsem hasztalanok, mert jól végzett kezelésekkel a közvetlen környezetünkben késleltetni tudjuk az első parlagfű virágok nyílását, és ezzel talán az allergiás tüneteket is tudjuk késleltetni.

 

 


Sajtó megjelenések



.



További média megjelenések



Videó galéria



Partner szervezetek