header


A 2017. év parlagfű helyzetének tapasztalatai, összefoglalása


 

 

A 2017. év parlagfű helyzetének tapasztalatai, összefoglalása.

 

A parlagfű elleni védekezés sikerességét a társadalmi szervezetek, de a szakma is az ANTSZ által mért pollenkoncentráció értékek alapján ítélik meg. Tesszük ezt azért, mert jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan felmérés, adat, amely az ország tényleges parlagfű fertőzöttségének a mértékét, az érintett terület nagyságot vagy éppen a fertőzöttség ágazati megoszlását számszerűsítené. A parlagfű szántóföldi elterjedésének, borítottságának a mértékétől jelenleg a 2007/2008. évben végzett 5. országos gyomfelvételezés adatai állnak rendelkezésünkre, amely szerint a parlagfű a szántóföldi kapás kultúrákban a legnagyobb borítottsággal rendelkező magról kelő kétszikű gyom. Ezt a vezető szerepét valószínűleg az erdészeti, az építési, az ipari létesítmények, valamint a közlekedési útvonalak, villany és gázvezetékek stb. nyomvonalán is tartja, de erről jelenleg nincs hiteles adat. Ezért is nagyon fontos a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara által idén kezdeményezett a tenyészidőszakra kiterjedő parlagfű fenológia és borítottság felmérés, amelynek célja a mezőgazdasági területek parlagfű fertőzöttségének nyomon követése, és a problémák feltárása.

 

2017 parlagfű fertőzöttségének értékelése során fontos megemlíteni, hogy célszerű különválasztani a mezőgazdasági és az egyéb területen végzett védekezések hatékonyságának értékelését. Az ANTSZ által közölt pollenkoncentráció értékek alakulása nem alkalmas a védekezések hatékonyságának megítélésére. A védekezések sikeressége a kultúrák fertőzöttségének mértékében, a fertőzött terület nagyságában mérhető. A parlagfű általánosan elterjedt szél megporzású gyomnövény, pollenkoncentrációjának mértéke elsősorban a növény virágzásának mértékétől, a csapadékos napok számától, a szél irányától és erősségtől függ.

 

Az idei év enyhe tavaszi időjárása miatt a parlagfű kelése már április elején megfigyelhető volt. A hőmérséklet tekintetében a márciusi középhőmérséklet magasabb volt a sokévi átlagnál, míg az április és a május nem tért el jelentősen attól. A parlagfű kelése szempontjából meghatározó áprilisi csapadék átlagosnak mondható volt, míg a májusi jelentősen elmaradt a sokévi átlagtól. A korai és enyhe tavasz nem csak a parlagfű korai kelésének kedvezett, hanem a tavaszi talajmunkáknak is. A megfelelően elvégzett talajmunkák során sok parlagfű csíranövény elpusztult.

 

Napraforgóban a parlagfű korai megjelenése csak néhány „gazdálkodó” körében okozott problémát, elsősorban azoknál, akik naptár szerint végezték a posztemergens kezeléseket, ugyanis ezek hatékonysága a parlagfű fejlettsége miatt jelentősen csökkent. Összességében a jól időzített posztemergens gyomirtások hatékonysága megfelelő volt, amit az állományok gyors fejlődése is elősegített. A napraforgó parlagfű fertőzöttsége az előző évekhez képest kedvezőbben alakult. Ezt elősegítette az is, hogy az időjárás a szár- és levélfoltosságot okozó betegségek fertőzései számára nem volt kedvező, ezért a napraforgó állományok a tenyészidő végéig meg tudták őrizni a gyomelnyomó képességüket. Sajnos a gyenge termőképességű, jellemzően homoktalajokon, az alacsony tőszám és a fejletlen növényállomány, valamint a júliusi hőhullám okozta kényszerérés miatt továbbra is előfordultak erősen fertőzött táblák.

 

A kukorica szempontjából is kedvezően indult a parlagfű elleni védekezés, mivel a gyomirtások jól sikerültek, és az állományok jól fejlődtek. A július végi hőhullám a gyengébb vízgazdálkodású termőhelyeken a kukoricát is megviselte, aminek következtében az eddig megbúvó parlagfüvek fényhez jutottak, erőre kaptak, megerősödtek, ezért már a sorokban is feltűntek. A jobb termőhelyen lévő kukoricatáblák döntő többségénél a tábla széleknél nem tudott beljebb férkőzni a parlagfű.

 

A gabonaterületek az idei évben is egészen más megközelítést kívántak a parlagfű szempontjából, ugyanis a tenyészidőben az állományok látensen mentesek voltak, de a tarlók röviddel a betakarítás után kizöldültek. Több megyében is tapasztaltuk, hogy az egyik legfontosabb agrotechnikai eljárást a tarlóhántást megkésve alkalmazták vagy szakszerűtlenül végezték el. A legtipikusabb hiba a megkésett, erősen gyomos tarlón végzett egyszeri tárcsázásos talajművelés volt, ami sem a gyomirtásra sem a szármaradványok bedolgozására nem volt alkalmas, sőt a megtépázott parlagfüveket további oldalhajtások képzésére serkentette. Idén a napraforgóban a betakarítást követően a levágott csúcsú parlagfüvek a tarlón szintén oldalhajtásokat, virágokat fejlesztettek. A gabona tarlókhoz hasonlóan ez a parlagfű „magtermesztés” is elkerülhető lett volna időben elvégzett szárzúzással és azt követő talajműveléssel.

 

A legtöbb megyében az erdőtelepítések többsége parlagfűvel erősen fertőzött volt. Az a tapasztalat, hogy vágott, illetve telepített területeken sokszor nehéz megközelíthetőségükből, művelhetőségükből adódóan elmaradnak a parlagfű elleni védekezések. Az esetek többségében a védekezések elmaradásának az oka továbbra is az osztatlan közös tulajdoni formából adódó bizonytalan tulajdonosi, felelősségviselői szemlélet volt.

 

A nem művelt területeken, útszéleken, dűlőutakon, elhanyagolt közterületeken folyó parlagfű elleni védekezések mellett szintén nem lehet szó nélkül elmenni. Július elején a jogszabályi kötelezettség és a média nyomására a közterületeken, az utak mentén megindulnak a védekezések, ami többnyire kaszálást jelent. Sajnos a kaszálások sokszor nem érik el a kívánt eredményt, mivel azokat sietősen, nagy tarlómagassággal végzik, aminek hatására a parlagfű egy hét múlva az oldalhajtásokon ismét virágokat hoz. Így történt ez idén is, és mivel a kaszálási forduló a területek nagyságából adóadóan több hetet is igénybe vett, ezek a védekezések gyakorlatig hatástalanok voltak.

 

Összefoglalva az év parlagfű elleni védekezésének a tapasztalatit elmondható, hogy az áprilisi, májusi időjárás szántóföldön kedvezett a védekezésnek. A szántóföldi kultúrákban a hatékony védekezés kulcsa a sikeres gyomirtás mellett az állományok gyomelnyomó képességének, zártságának a fenntartása, ami idén szintén sikeres volt. Az idei év a napraforgónak kedvezett ebből a szempontból mivel a gombabetegségeket a júliusi forróság visszavetette, ugyanakkor pont ez tette tönkre a gyenge, rossz vízgazdálkodású talajokon a napraforgó és kukorica állományokat, ezért ott viszont a parlagfű jelentősen teret tudott nyerni. A gyenge termőhelyeken a sikeres tavaszi gyomirtás önmagában nem volt elegendő a parlagfű mentesség fenntartására a tenyészidőszak alatt, mert ezeken a termőhelyeken az állományok borításának a forró júliusi idő véget vetett. A nem művelt területeken, útszéleken, dűlőutakon, elhanyagolt közterületeken végzett védekezések kifogásolható minősége a legfontosabb probléma volt. Az a kívánalom, hogy az allergiások problémáját a parlagfű kiirtásával oldjuk meg sajnos meglehetősen megkésett gondolat, mivel a parlagfű az utóbbi húsz évben oly mértékben felszaporodott, hogy ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen. A védekezések mégsem hasztalanok, mert jól végzett kezelésekkel a közvetlen környezetünkben késleltetni tudjuk az első parlagfű virágok nyílását, és ezzel talán az allergiás tüneteket is tudjuk késleltetni.

 

 


Sajtó megjelenések



Felhívás!

Lejárt szavatosságú, történelmi növényvédő szerek országos szintű felméréséről és megsemmisítéséről!

 

Az ország területén feltételezhetően még napjainkban is találhatóak régmúltból itt maradt lejárt, forgalomból kivont hatóanyagú vagy nem azonosítható növényvédő szerek illegális raktárakban, elhagyott tárolókban, mezőgazdasági épületekben, egyéb helyeken. Egy 2003-as felmérés szerint az országban megközelítőleg 300 tonna ilyen növényvédő szer hulladék volt. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara is végzett egy ilyen célú részleges felmérést 2010-ben, és eszerint is országszerte találhatóan voltak még ilyen régi növényvédő szer készletek.

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara többször kezdeményezte a kérdés ismételt napirendre vételét, és állami pénzügyi forrás biztosítását e célra. A Földművelésügyi Minisztérium fontosnak tartja a probléma végleges megoldását, és akciót indít a lejárt szavatosságú régi, elsősorban történelminek nevezhető növényvédő szer hulladékok térítésmentes begyűjtésére és megsemmisíttetésére. A minisztérium elhatározása a probléma megoldására üdvözlendő. Az ország elemi érdeke, hogy megszabadulhassunk ezektől a veszélyes növényvédő szer hulladék tételektől.

A Földművelésügyi Minisztérium a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarát bízza meg a lejárt szavatosságú, történelmi növényvédő szer tételek országos felmérésével. A kamara tagjai közreműködésével, valamint a kapcsolatrendszerükbe tartozó partnereik segítségével a legszélesebb körben igyekszik felhívni minden érintett figyelmét erre az akcióra. 

Nagyon fontos kiemelni, hogy a felmérés, majd ezt követően a lejárt növényvédő szer hulladék készletek begyűjtése a készletekért felelősök, a készlet tulajdonoson, kezelők, érintettek számára név nélkül és költségmentesen fog történni. Tehát senkinek nincs oka attól tartani, hogy esetleg valamilyen szankciót foganatosít a hatóság azokkal szemben, akiknél ilyen készletek találhatók, és azokat egyébként jogszabályok általi kötelezettségük okán ez idáig nem semmisíttették meg. A felmérés és begyűjtés célja nem ez, hanem az, hogy végérvényesen megszabadulhasson az ország e veszélyes anyagoktól.

A lejárt szavatosságú növényvédő szer hulladékok felmérését és összesítését a következő kategóriák szerinti bontásban végezzük, eszerint kérjük jelezni a készleteket:

  1. Rendszerváltás előttről származó tételek.
  2. Rendszerváltás és az európai uniós csatlakozási időpont közötti időszakból származó tételek.
  3. Az európai uniós csatlakozás utáni időszakból származó tételek.

A fellelt lejárt növényvédő szer hulladék tételeket név és mennyiség (kg, liter) szerint kell listázni, illetőleg a beazonosíthatatlan készleteket ismeretlen por, granulátum vagy folyadék (kg, liter) jelöléssel.

A feladat elvégzésének határideje:             2017. november 10.

Kérjük, akinek kezelésében ilyen lejárt növényvédő szer hulladék van, kérjük vegyék fel a kapcsolatot a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával a pontos felmérés, illetve a későbbi térítésmentes elszállíttatás érdekében.

Továbbá kérjük, hogy a rendelkezésre álló eszközeikkel szíveskedjenek segíteni jelen felmérést a felhívás eljuttatásával minden lehetséges érintetthez, hogy ezektől a veszélyes anyagoktól lehetőség szerint minél nagyobb arányban megtisztíthassuk az országot.

Bármilyen felmerülő kérdés esetén Kamaránk készséggel áll rendelkezésükre.

 

Budapest, 2017. október 13.

 Üdvözlettel:

Dr. Tarcali Gábor  

 elnök     

 Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi             Kamara                             

 

XII. Növényorvosi Nap

A XII. Növényorvosi Napra a regisztráció, ahogyan tavaly is történt egy online regisztrációs felületen keresztül történik.

Online regisztrációs felület linkje: http://agrarin.hu/novenyorvosreg/

  

 

  

 

  

.



További média megjelenések



Videó galéria



Partner szervezetek