Üdvözöljük
a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara honlapján!

Kötelezettség vagy lehetőség? – Kérdések és kétségek a permetezőgép-felülvizsgálat körül


Többéves halogatás után idén kiépült, és elkezdte munkáját a permetezőgépek felülvizsgálatát ellátó mérőállomás-hálózat, amelynek működését a 43/2010 FVM-rendelet szabályozta. E szabályozásról azonban már csak múlt időben beszélhetünk, ugyanis az október 28-i módosítással a rendelet azon részei hatályukat veszítették, amelyek a műszaki felülvizsgálat részleteiről szóltak.

A növényvédelmi gépekkel szemben támasztott követelmények azonban továbbra is érvényben vannak, mint ahogy az időszakos felülvizsgálat kötelezettsége is.

A változással kapcsolatban szakmai kamarák (NAK, MNMNK) és érdekvédelmi szervezetek is közzétették a véleményüket, illetve a véleményük alátámasztására szánt érveiket. Távol tartva magunkat attól, hogy a szakmapolitikát vagy akár ezeket a nyilatkozatokat értékeljük vagy bíráljuk, inkább a permetezés technikai oldaláról szeretnénk kissé megvilágítani a témát. Miből adódhatnak a szóráskép egyenetlenségei? Milyen kiváltó okokra vezethető vissza? Hogyan vizsgálható ténylegesen? E kérdések megválaszolásához kértük Gyökös Zsolt, a nagy hagyományokkal rendelkező debreceni növényvédőgép-gyártó vállalat, a Farmgép Kft. ügyvezetőjének segítségét.

Ha már csináljuk, csináljuk jól!

gyzsGyökös Zsolt
növényvédő szakmérnök
ügyvezető
Farmgép Kft., Debrecen

 

– Mióta és milyen növényvédő gépek gyártásával foglalkoznak?

– Ebben a cégformában 1991 óta gyártunk permetező gépeket. Van a választékunkban szántóföldi függesztett, vontatott és önjáró permetező, ültetvénypermetező, csávázógép, és gyártunk egyedi gépeket is, például a közútkezelő számára padkapermetezőt vagy a vasút számára is. A permetezőgépek gyártása 2001-től kezdve forgalmazási engedélyhez kötött. Az ezzel járó vizsgálatoknak természetesen mi is alávetjük a gépeinket, amelyek a hazai követelmények mellett a nemzetközi elvárásoknak is megfelelnek, így egész Európába, sőt világszerte tudjuk forgalmazni őket. A forgalmazott gépekhez természetesen garanciális és garancián túli szervizt is szolgáltatunk.

–Milyen jellemző problémákkal szoktak találkozni, ami nem megfelelő, illetve egyenetlen vegyszerkijuttatást eredményez?

–Elsőként a szórófejek kopását lehet említeni, ami miatt ezek egy idő után cserére szorulnak. A napjainkban gyártott fúvókákról el lehet mondani, hogy viszonylag jó a kopásállóságuk, de a permetezéshez használt víz minősége nagyon erősen befolyásolja az élettartamukat. Ha a vízben például homokszemcsék vannak, ráadásul megfelelő szűrés nélkül használják, akkor rövidebb élettartamra lehet számítani.

–Jellemzően milyen mértékű eltéréseket eredményez a kopás a fúvókák permetlé-kibocsátásában?

–15-20 százalék eltérés könnyedén előfordul. De a fúvókánként kiszórt eltérő vegyszermennyiségen túl inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy a fúvókák rése nem egyenletesen kopik, tehát a rés alakja megváltozik. Ennek az lesz a következménye, hogy csíkos lesz a szóráskép. Egy fúvóka általában 50 centiméteres sávot fed le, ha ebből az egyik 25 centiméterre kétszer annyi vegyszer jut, mint a másik 25 centiméterre, az már komoly baj. De szórásegyenetlenség olyan egyszerű dologból is adódhat, hogy némelyik fúvóka nem függőlegesen áll, hanem valamilyen irányba dől: ilyenkor hiába egyforma a fúvókák folyadékkibocsátása, a keresztirányú szóráskép mégse lesz jó.

–A permetezőgépek szivattyúinál milyen problémákra lehet számítani?

–A gépeket általában membránszivattyúkkal szerelik, mi is így teszünk. A membránok károsodás nélkül körülbelül 300-350 üzemórát bírnak. Az elöregedett, megnyúlt membránnal a szivattyú már nem képes a megfelelő mennyiségben továbbítani a folyadékot, ha pedig szakadás is bekövetkezik, és így használják a gépet, akkor az a szivattyú tönkremenéséhez vezet.

–Tapasztalata szerint a permetezőgépek üzemeltetői mekkora figyelmet szentelnek ezeknek a problémáknak? Mennyire vannak tudatában, hogy ezek a problémák léteznek?

–Ahány ember, annyiféle. Tapasztalatom szerint a szivattyúmembrán állapotára jobbára odafigyelnek, de a fúvókákat illetően sokan beérik azzal, hogy fúj. Van olyan gépünk, amelynek a tulajdonosa már tizenvalahány éve nem cserélt fúvókát... Érdemes ilyenkor felhívni a figyelmet, hogy esetleg a gyomirtás azért foltos, mert nem egyenletes a szóráskép. A kopott fúvóka különösen akkor eredményez nagy eltéréseket a kiszórt vegyszer mennyiségében, ha a szabályozás a nyomáson alapul, mivel a kopott fúvókán azonos nyomáson több permetlé folyik át. Ilyenkor hiába az automatika, nem lesz jó a szórás.

–Milyen képe alakult ki a hazai géppark állapotáról?

–Nagyon vegyes a kép, a gépek korát és állapotát tekintve is. Akik komolyan veszik a gazdálkodást, illetve a nagyobb termelők adnak rá, hogy megfelelő állapotú legyen a gépük. Több problémát a kisebb gazdálkodóknál látok, akik érzékenyebbek a költségekre, így a permetezők jó állapotának megtartására is kevesebbet tudnak költeni. Nagy számban üzemelnek olyan gépek, amelyeket évtizedekkel ezelőtt használtak például Ausztriában, most pedig hazai forgalmazási engedély nélkül Magyarországon üzemelnek: ezek állapotáról nem tudunk semmit. Tudok olyan, a hetvenes, nyolcvanas években gyártott Kertitox NA20 ültetvénypermetezőről is, amely a mai napig üzemel. Az öreg gépekkel kapcsolatban azonban le kell szögezni: attól, hogy egy gép öreg, még lehet jó, ha jó a szivattyúja, új szórófejek vannak rajta.

–A szórás egyenetlenségét, illetve a mögötte álló problémát hogyan lehet felderíteni? Láthatók ezek ránézésre?

–Ezt be kell mérni, nem lehet ránézésre megállapítani. De attól sem leszünk okosabbak, ha egy edénybe felfogjuk az időegység alatt kifújt vizet, mert az egyenetlenül is kijöhetett a fúvókából. Rendkívül erős kopásnál szabad szemmel is látható az eltérés, de ilyenkor már régen túl vagyunk a jó és a nem jó határán. Határozottan ki tudom jelenteni, hogy megbízható eredményt csak műszeres vizsgálattal kaphatunk.

–A Magyarországon idén kiépült, növényvédő gépeket ellenőrző állomáshálózat, illetve ennek a felszereltsége alkalmas arra, hogy pontos információt szerezzünk a gépek állapotáról?

–Igen – ez a szükséges és egyben elégséges technika és módszer az objektív vizsgálathoz. Visszatérve a szóráskép vizsgálatához: a világ komolyabb helyein mindenütt így csinálják. Ez a módszer működik már jó ideje Nyugat-Európában – Belgiumtól kezdve Németországon át Ausztriáig –, és az Európai Unió keleti felében is elindult vagy kiépülés alatt van ez a típusú rendszer. Szlovákiában egy év alatt talpra állt a hálózat, és már működik is, Lengyelországban pedig most van felépülőben.

–Hogyan értékelhető hazánk állapota ennek a feladatnak a teljesítésében?

–Magyarországon már több mint egy évtizedes múltja van a felülvizsgálat jogi szabályozásának. Ehhez képest nagyon lassan haladt előre a folyamat, és csak erre az évre épült ki az országos vizsgaállomás-hálózat, amely ténylegesen alkalmas a feladat elvégzésére. Most pedig az a helyzet, hogy léptünk egyet előre, aztán egyet hátra. Erre azt tudom mondani: fából vaskarikát ne csináljuk! Magyarországnak is kötelezettsége bevezetni a permetezőgép-felülvizsgálati rendszert, akárcsak a többi uniós országnak – ha már csinálni kell, akkor csináljuk jól.

Szerző: AgrárUnió

Sajtó megjelenések

.

Média megjelenések

Partner szervezetek